JĂŠghegyek NĂŠpe 1 VarĂĄzslat

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

hogy �gy h�vhattak, �s anyj�val egy�tt meghalt a pestisben.
Leonarda? suttogta Tengel. Istenem! Igazad lehet,
Silje. Ah�nyszor csak l�ttam, elcsod�lkoztam Sol von�sain.
Feltqnt a J�ghegyek N�p�hez való hasonlatoss�ga. Azt viszont
�lmodni sem mertem volna, hogy...
Nem tudta befejezni a mondatot. Silje viszont kimondta,
amitQl Tengel rettegett.
�, Istenem! dadogta Silje. Tengel, �n azt hiszem&
Sol �r�k�lte a gonosz k�pess�geket! Mindenki felfigyelt szo-
katlan f�ktelens�g�re �s vads�g�ra. N�ha �rthetetlen sz�momra,
ahogy viselkedik. �s ez m�g nem minden. �szrevettem, hogy
n�ha f�lrevonul �s cs�ndben mag�ba r�ved.
Igen! mondta k�ts�gbeesetten Tengel. Milyen isme-
rQsek ezek a jelek! Istenem! Mi�rt nem k�m�lted szerencs�tlen
gyereket! Sol ezek szerint nem m�s, mint a h�gom kisl�nya,
Angelika. Hihetetlen! �s a h�gom halott! Az eg�sz olyan hihe-
tetlen�l szomor�!
Mintha m�r nem tqnt volna olyan �thatolhatatlannak a f�r-
fit k�r�lvevQ p�nc�l. Silje v�rta, hogy a f�rfi megnyugodjon,
feldolgozza mag�ban a hirtelen r�szakadt terhet. Legsz�veseb-
ben �t�lelte volna, hogy kimutassa egy�tt�rz�s�t. De ezzel m�g
v�rnia kellett. V�rzQ sz�vvel n�zte v�gig a f�rfi lelkitus�j�t.
A f�rfi tekintete els�t�t�lt.
Ha el�g erQs lenn�k, meg�ln�m. Most, am�g m�g ilyen
kicsi. Micsoda kegyetlen �r�ks�g! Micsoda kegyetlen �r�ks�-
get hagyott r�nk a gonosz Tengel!
Von�sai eltorzultak, de tekintete m�lys�ges f�jdalommal
telt meg.
Nem engedem, hogy meg�lje! ki�ltotta elborzadva
Silje.
Nem, nem tudn�m megtenni! De f�ltem, mert tudom, mi-
lyen j�vQ v�r r�! Sohasem fogod megtudni, milyen r�m�lom ez
az �r�ks�g! N�melyik Qs�m persze b�szke volt a k�pess�geire.
Ki is haszn�lt�k sokan �s boszork�nyk�nt tev�kenykedtek. Azt
�ll�tott�k magukról, hogy Qk a kiv�lasztottak, akik m�g soha
nem tapasztalt term�szetfeletti k�pess�gekkel rendelkeznek.
Gyql�l�m ezt az adotts�got! Tengel elcsendesedett. De �n
betartom a fogadalmam! Soha nem �rintek asszonyt! Nem
adom tov�bb a gonosz �r�ks�get, m�g akkor sem, ha Sol ezt
majd megteszi. Most m�r csak az�rt kell im�dkoznunk, hogy
ne a gonosz k�pess�geket �r�k�lje, mint oly sokan Qsei k�z�l.
Mert k�l�nben nincs kegyelem, a S�t�n szolg�lat�ba fog �llni.
Meg�g�rem neked, mindent elk�vetek majd, hogy a jó oldalon
tartsam.
Hirtelen, valami belsQ parancsnak engedelmeskedve, fel-
�llt.
Mi t�rt�nt?
Eml�kszel m�g arra, amikor bementem a szob�dba, hogy
megmentsem Solt a pestistQl?
Igen. Mintha t�tov�zott volna egy kicsit. Azt mondta
de& , azt�n f�lbeszak�totta saj�t mag�t.
Igen. ErrQl van szó. Furcsa �rz�sem t�madt. Az motosz-
k�lt bennem, hogy nem kellene megmenteni a gyermeket.
Term�szetesen nem tudtam, milyen k�pess�geket hordoz ma-
g�ban Sol, de az volt az �rz�sem, hogy meg kellene k�m�lnem
a vil�got a l�tez�s�tQl. Most m�r nincs seg�ts�g. Nos, mindegy
nekem nQvel akkor sem lesz dolgom.
Silje csendben �lt a hely�n �s k�nnyeivel viaskodott. Tal�n
az�rt volt annyira feld�lt a f�rfi, amikor meg�rkezett, mert
�rezte, hogy valami t�rt�nni fog. Valami kellemetlens�g.
Tengel f�l�llt.
Eddig nem esett nehezemre elker�lni a nQk t�rsas�g�t.
AzelQtt soha& l�m, forr a v�z.
ElQsz�r f�l sem tqnt Silj�nek, hogy a f�rfi k�t teljesen k�-
l�nb�zQ dologról besz�l: Azt�n Q is meghallotta a v�z bugybo-
r�kol�s�t. Felkelt a padról �s odament a kos�rhoz.
B�szkes�g t�lt�tte el, amikor egym�s ut�n vette ki a jobb-
n�l jobb falatokat. Boldog volt, hogy a f�rfi pillant�sa minden
mozdulat�t k�veti. V�gre valamivel megh�l�lhatja seg�ts�g�t!
Meg�rezte, hogy a f�rfi ism�t t�tov�zni kezd. K�rdQn te-
kintett r�.
M�r r�g el kellett volna hagynom ezt a helyet mondta
mag�t em�sztve. M�g most sem �rtem, mi�rt nem tettem meg
mondta, majd elQkeresett n�h�ny f�ból faragott kanalat �s az
asztalra tette.
�n �r�l�k annak, hogy nem ment el fordult fel�je Silje.
Mindig biztons�ggal t�lt�tt el, hogy a k�zelemben tudhattam,
hogy a fej�nk felett �reztem oltalmazó kez�t. Maga nem go-
nosz ember!
M�g mindig nem tegezel!
Bocs�nat, eg�szen megfeledkeztem róla, hogy&
Azt mondod, nem vagyok gonosz. M�gis f�l tQlem min-
denki, aki csak ismer.
Szerintem egyszerqen csak tisztelnek prób�lt moso-
lyogni Silje. De el�g volt a f�rfira n�zni �s m�ris arc�ra fagyott
a mosoly.
Ezt nem gondolhatod komolyan. Azt hiszik, hogy egy
h�romsz�z �ves szellem vagyok, Silje! Pedig �n is ugyanolyan
halandó vagyok, mint Qk, aki szeretetre �s emberi k�zels�gre
v�gyik. Semmi nem k�l�nb�ztet meg tQl�k, csak az, hogy van [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum