[ Pobierz całość w formacie PDF ]
zony nem volt helyes tQled mondta komolyan.
Felizitas csaknem ijedten nézett rá.
Igazán élvezetet jelentett? Sosem folytattam zenei tanulmányo-
kat mondta zavartan.
Te a szíveddel, lelkeddel énekelsz. Leírhatatlan gyönyörqség
hallgatni téged. Kérlek, énekelj még nekünk valamit!
Ha gondoljátok...
Megengeded, hogy kísérjelek?
De nincs itt a kottám.
Talán találsz valami megfelelQt az enyémek között javasolta
Jutta, és egy rakás kottát tett Felizitas elé a zongorára.
Keressünk ki valamit! Segíthetek, Felizitas? kérdezte Heinz.
A lány mosolyogva lehajtotta a fejét.
Válassz te, azt fogom énekelni, amit te szeretnél.
Heinz lapozgatott a kották között, és hamarosan megtalálta, amit
hallani akart. Odatette unokahúga elé a lapot.
Ezt a dalt énekeld nekem. Felizitas!
Felizitas megnézte a kottát, és arcát finom pír futotta el. Nem né-
zett a férfira, csak rábólintott egyetértése jeléül a választására.
Heinz leült a zongorához, és játszani kezdett. Lelkében minden
szóval, amit unokahúga énekelt, növekedett a vágy.
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár; rád gondolok,
forrás vizét, ha festi a holdsugár. Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat; s éjjel ha inog a kis palló a vándor lába alatt. Téged hal-
lak, ha tompán zúg a hullám, és partra döng, ligetben ha néma csönd
borul rám, téged köszönt. Lelkünk egymástól bármi messze válva
összetalál. A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára. Ó, jössz-e már!"
Áhítatos csönd ereszkedett a kis társaságra. Amikor a dal az ösz-
szetaláló lelkeket idézte ujjongva, Jutta és Walrad pillantása össze-
fonódott, és egy ideig el sem engedték egymás tekintetét. Gertrud
asszony nagyon is jól látta ezt. Úgy érezte, a hangulat egyre veszé-
lyesebbé válik, és sietve megszólalt:
Az eperbóléról, úgy látszik, mindenki megfeledkezett. Ott áll
árván, mellQzve a verandán.
Igaza van, nagyságos asszony, visszahelyezzük jogaiba az isteni
nedqt mondta Walrad, és kiment a poharakat újratölteni. A többiek
követtek, és még egy jó órát töltöttek a bólé körül üldögélve, beszél-
getve. De a korábbi fesztelen hangulat nem tért vissza többé. A négy
fiatal lelkét feldúlta az elfojtott vágyakozás.
X.
Heinz autóval vitte haza Felizitast és az édesanyját. Odahaza a
hölgyek elQször is levették az est során meg gyqrQdött ruhájukat, s
kényelmes pongyolába bújtak. Miközben öltözködtek, Helene asz-
szony egyre-másra a lánya ábrándos arcát fürkészte. Ki tudja, miért,
egyszeriben elfogta a türelmetlenség, és megfeledkezett minden ad-
digi elQvigyázatosságáról.
Még nem is mondtad, Felizitas, hogy tetszik az unokabátyád.
Zárkózott vagy, mint mindig. Pedig nagyon szeretném tudni, milyen
benyomást tett rád.
Felizitas elpirult, de aztán úrrá lett a zavarán.
Egész kellemes ember felelte a maga nyugodt, tárgyilagos
hangján.
Istenem, kislányom, hát hal vér folyik az ereidben?! csattant
fel az anyja idegesen, mert ezt már tényleg nem állhatta tovább. Ha
még ezt a férfit is csak ilyen langyos elismerésben részesíted, igazán
azt kell hinnem, hogy nincs is szíved!
Felizitas meglepetten nézett az anyjára.
Mit idegeskedsz úgy, mama? Inkább örülnöd kellene, hogy nem
zavarta meg a lelki békémet. Heinz messze nem az a gazdag, fényes
parti, amilyet keresel nekem!
Helene asszony ravasz mosollyal nézett a lányára.
Csak ne alakoskodj! Hiszen már régen észrevettem, hogy nem
egészen közömbös neked. Csak nem tartod ostobának az anyádat?
Szeress bele nyugodtan, ahogy a szíved diktálja!
Felizitas összerezzent.
Mama, kérlek, ne beszélj így hozzám!
Ugyan, mi bajod, te furcsa lány! Miért pirulsz mindjárt fülig?
Egyszerqen csak örülök, hogy nem közömbös számodra a fiú. Azt
hiszed, ok nélkül sürgettem úgy a költözést? De nem ám! Jó okom
volt rá, elhiheted!
Felizitas hátravetette a haját, mintha hirtelen melege lenne.
Nem értelek, mama. Egyáltalán hogy beszélhetsz így velem?
rázta meg a fejét sértQdötten.
Az anyja csak nevetett magában.
Mindjárt meg fogsz érteni, kicsikém, ha megmondom, amit ed-
dig elhallgattam. Nos, hogy te is tudd: Heinz Frank többszörös milli-
omos. Csak úgy látszik, nem akarja, hogy ez itt kitudódjék.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]